Legyen meg a Te akaratod, ne az enyém! – Hittantábor Kajárpécen
Több mint harminc gyömörei, felpéci, győri és kajárpéci – iskolába készülő, valamint alsó és felső tagozatos – gyerek vette birtokba a kajárpéci evangélikus templomot, parókiát és környékét 2013. augusztus 14. és 17. között. A tavalyihoz hasonlóan ökumenikus nyitottsággal vártuk a más felekezetből érkezőket is. Idén is sokat játszottunk, beszélgettünk, énekeltünk, miközben olykor a gitársulisok húrjai is megpendültek. Témánk az Úrtól tanult imádság, a Miatyánk és az imádkozás volt.
A közös délutánt a templomban áhítattal és imádsággal kezdtük, majd egy rövid ráhangoló játékkal vezettük be a nap témáját: egy-egy mondatban megfogalmaztuk mindazt, amiért hálásak vagyunk, majd Isten bűnbocsátó kegyelmében bízva, a kertben felállított kereszt tövében imádkozva néztük, amint hamuvá válnak papírcetlire írt bűneink, de próbáltuk megtapasztalni az egymásrautaltságot, vagy éppen életünk veszélyhelyzeteit is. A témát életkorok szerinti csoportokban dolgoztuk föl, melynek vezetésében pedagógusok, gyülekezeti munkatársak segítettek sok ötlettel és nagy lelkesedéssel. A nap végén sétáltunk, filmet néztünk, és Luther-rózsával díszített nyakláncot készítettünk. A gyerekek uzsonnájáról a gyülekezet asszony tagjai bőségesen gondoskodtak, az ehhez szükséges segítséget pedig már rutinosan a kisifisek nyújtották.
A tábort a szülőkkel együtt zártuk, ahol körben ülve számba vettük az élményeinket: a sütievéstől a lelki táplálékig. S ha tavaly, az első tábor szervezésekor még lett is volna bennünk némi bizonytalanság a folytatást illetően, idén komoly megerősítést kaptunk az egyik kisfiútól, aki meg sem várva a lelkész záró mondatát nyomatékosan bejelentette: „Jövőre is jövök!”
Úgy gondolom, idén is sokmindenért lehetünk hálásak az Úristennek : a lelkes csapatért, a régi és új résztvevőkért, a segítő kezekért, a sok finomságért, a vidám hangulatért, a jó időért… Szöveg: JCsCs