Főoldal | Kapcsolat

Kajárpéci Evangélikus Egyházközség

A 2024. év április havi igéje:

„Legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számonkéri tőletek a bennetek élő reménységet.” (1Pt 3,15)

E-persely

Magyarországi Evangélikus Egyház

Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület

Kapcsolódó oldalak:

Hasznos linkek:

Archívum:

Média:

Részt vettünk az egyházkerületi missziói napon

ANyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület gyülekezetei május 28-án Zalaegerszegen gyűltek össze. A missziói napnak a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium adott helyet. Szöveg: Evangélikus Élet (Adámi Mária), Fotók: www.evangelikus.hu

A nyitó evangélizációban Ittzés János püspök Gal 5,1–14 alapján a szabadság lényegéről beszélt. Vajon a kegyelemből való megigazulásból élünk? Nem akarunk-e sokszor Krisztus szeretete mellé odatenni még valamit: hűségünket, áldozatkészségünket, morálunkat? – tette fel a kérdést. Ez volt a galáciaiak tévelygése.
      Ugyanakkor van egy másik veszély is: az elkényelmesedés, a szabadsággal való visszaélés – fogalmazott a püspök. Ezért a Krisztusban kapott szabadság sajátos, fegyelmet kívánó helyzetbe hoz: vigyázni kell rá, óvni kell. A jelenlévőket Ittzés János olyan „szabad csapatnak” nevezte, amelyet Isten kegyelme őriz.
      Véghelyi Antal lelkész Szabadság, de mire, kötöttség, de kihez? című előadásában Luther szabadságértelmezését ismertette a hallgatósággal. Az előadó a 16. század történelmének felvázolásával kezdte. Elmondta, hogy a középkori ember szabadságvágya az elnyomás és a fenyegetettség érzéséből fakadt, amelyet a római katolikus egyház hatalma testesített meg. A kor alapvető kérdése az volt: miként szabadulhat meg az ember bűne következményétől, Isten haragjától? Luther azonban visszament az alapokhoz, és azt kérdezte: miként szabadulhat meg az ember a bűntől?
      Tévedés a reformáció által hozott változást a lelkiismeret felszabadításaként értelmezni – hangsúlyozta Véghelyi Antal. Luther számára a szabadság valójában a lélek bűntől való szabadulását jelentette, amely Isten ajándéka.
      A résztvevők a szabadsággal kapcsolatos gondolataikat, élményeiket ezek után kiscsoportos beszélgetések keretében oszthatták meg egymással.
      A finom és bőséges ebédet követően a zalaegerszegi Canterina kamarakórus énekében gyönyörködhettek a jelenlévők, majd sor került ifj. dr. Szebik Imreelőadására Morális szabadság vagy genetikai rabság? címmel. Az orvos-bioetikus szembesítette a hallgatóságot azzal a ténnyel, hogy életünk gének által való meghatározottsága sok területen megmutatkozik. Genetikailag determinált maga az emberi mivoltunk, de a nemi identitás, a személyiség egyes tulajdonságai és a kriminális, aszociális hajlam is. Ezen kívül a környezet hatásaival, valamint egyéb tényezőkkel is számolnunk kell. Meghatároznak minket a fizikai adottságaink, az emlékezőképességünk, a pszichés jellemzőink és a társadalmi folyamatok, értékrendek is.
      Az előadó arra figyelmeztetett, hogy a tudományos eredményekről való tájékozódás és azok alkalmazása fontos feladatunk. Emellett felelősségünk van abban is, hogy megértsük saját magunk és embertársaink meghatározottságait.
      A záróáhítatot az egyházkerület megválasztott új püspöke, Szemerei János tartotta. A Jézus fejét megkenő asszony (Mk 14,3–9) története alapján a szabadság három megnyilvánulását emelte ki, amelyeket Jézus magatartását figyelve megtanulhatunk. Ezek közül az első a pazarlás szabadsága. Jézus védelmébe veszi a pazarló asszonyt. Hiszen Jézus maga is a pazarló Istenről beszél, aki nagyvonalú szeretettel ajándékozza meg az embert. A másik tanulság a jóindulat szabadsága, az a magatartás, amely minden a másik javára próbál magyarázni. Végül a lényeglátás szabadsága is megmutatkozik Jézus reakciójában, mert túllát az asszony teológiailag talán nem letisztult hitén, és észreveszi mögötte a szeretetet és a ragaszkodást.
      A missziói nap tartalmas előadásai sok gondolkodnivalót adtak a részt vevő gyülekezeti tagoknak. Emellett megtapasztalhatták a közösség megerősítő élményét, amely a kinti rossz időjárás ellenére is örömöt és vidámságot hozott az arcokra és a szívekbe.